Vörösbegy csoport
„Farsang van, farsang van,
járjad a táncot gyorsabban!
Fergeteges ez a bál, még a
ház is muzsikál!”
A
farsangi ünnepkör a tél búcsúztatásának, a tavasz köszöntésének az ideje, amely
vízkereszttől, hamvasztó szerdáig terjedő időszakot öleli át.
Az
óvodában rendkívül sok tartalmas program színesíti ezt az időszakot, amely
méltán kedvelt a gyerekek körében.
Fogadják
szeretettel beszámolónkat arról, hogy mi történt a vörösbegy csoportban január
6.-tól, vagyis Vízkereszttől február 12.-ig a jelmezes farsangi parádéig.
Bár a tél
kevés havas élményt hozott számunkra, nem estünk kétségbe.
Ha nem
esett a hó a teremben kialakított terepasztalon sóval, liszttel, rizzsel
játszottunk, rajzoltak bele a gyermekek az ujjukkal, ecsettel, saját ötleteik
alapján és az általunk felkínált formákat másolva.
A
kockacukrot jégkockává „varázsoltuk”, építettünk belőle jégvárat és barlangot,
hegyeket, utakat, eszkimó sátrakat. Ez nemcsak érdekes móka volt a gyerekek
számára, hanem finommotorikus fejlesztésüket, alkotókedvüket, kitartásukat,
kreativitásukat, társas kapcsolataikat is fejlesztette.
A
számfogalom, a mennyiségi relációk, az irányok játékos gyakorlását
a
jégvárak építése során gyakoroltuk.
Mikor
váratlanul meglepett bennünket a tél és hópelyhek szállingóztak, gyorsan
megragadtuk a várva várt pillanatokat és Vivaldi zenéjét hallgatva
megörökítettük óvodánk havas fáit.
A
gyermekek alkotásaikat grízzel szórhatták meg, hogy még csodásabban
jelenítsék meg a napfényben csillámló havat.
Az időjós
népszokások közül beszélgettünk arról, hogy vajon előbújik- e a medve február
2.-án. A medvés játékok, dalok, találós kérdések, a medve életmódjáról szerzett
ismeretek ismét kiegészültek a játékos fejlesztésekkel a terepasztalnál. Nagy
öröm számunkra, hogy a gyerekek maguk is aktívan vettek részt a barkácsolásban,
szívesen játszottak a természetes anyagokkal, kreativitásuk nem ismert
határokat. A diókból, textíliákból, botokból, kockákból, dobozokból ügyesen
alakították ki a medvék életterét. A játék most is biztosította a gyermekek
fejlesztését. Számlálgatták a medve család tagjait, a bocsokat, a táplálékul
szolgáló halakat, az építőelemeket. Számlálva terveztek, szerveztek, alkottak. Az
együttműködő készség fontos volt a játék során, hiszen a társak ötleteit
figyelembe véve bontakozhatott ki az önfeledt játék.
Az
állatok védelme fontos célként jelent meg a gyermekek játékában, a vadőr, az
erdész, a vadász munkájával való ismerkedéssel.
A medvék
mozgásának utánzása vidám hangulatban zajlott nemcsak a tornateremben
szervezett testnevelés foglalkozáson, hanem a csoportszobában kialakított
mozgáspályákon is.
A mesék
világa ahhoz a népszokáshoz kapcsolódott, hogy a lakodalmak, disznóvágások
ideje farsangkor van. A kisgömböc, A kiskondás, A vajaspánkó című mesék
feldolgozását bábozását, dramatizálását elmélyülten, örömmel hallgatták a gyerekek.
Énekeltük a kis hurka, nagy hurka című dalt, s a magyar népzenére gyakran
táncoltunk.
A
farsangi mulatság hetét a hagyományokhoz híven egy hétig tartottuk.
A hófehér
hétfőn „előcsalogattuk” azokat az élőlényeket, tárgyakat, melyek neve a hó
szóval kezdődik, a hóvirágot, a hóembert, hóbaglyot, hógolyót stb. A szándékos
figyelem fejlesztésére, a szógyűjtésre, a szókincs bővítésére remek lehetőséget
biztosít ez a játék.
A hófehér
hétfő legjobb pillanata mégis a farsangi fánk készítése és a falatozása volt.
Mariann néni megosztotta az ínycsiklandozó finomság receptjét a gyerekekkel. Felelevenítettük
a sütő- főző mondókákat, amit kiegészítettünk a Fánk- fánk sül a fánk kezdetű
mondókával.
A
kalapos, koronás kedden a királyok, királynők birodalmába „utaztunk” a
képzeletünk segítségével.
Tervrajz
készítést követően a gyerekek palotát, várat építettek, majd elbáboztuk a Kiskondás című magyar népmesét.
A
szemüveges szerda a barkácsolás jegyében telt. A csodás farsangi szemüvegek
olyan kiegészítő eszközök felhasználásával készültek, mint a színes
madártollak, csillámok.
A ragasztó,
olló használatának gyakorlására is sor került.
A csíkos
csütörtökön kalózok birodalmává vált a csoportszoba.
Az
asztalokat „felfordítottuk” ezek lettek a hajók, melyen hajózva bejártuk a
tengereket, óceánokat.
A parádés
péntek fergeteges táncokkal, vetélkedőkkel zárta a tél búcsúztatását.
A sok
kedves élményt fotókon is megörökítettük, fogadják szeretettel:
Hajni néni, Kitti néni
2021. Budapest február 15.
Adventi ünnepkör
Fésűs Éva: Álmodik a fenyőfácska
Álmodik a fenyőfácska
odakinn az erdőn.
Ragyogó lesz a ruhája,
ha az ünnep eljön.
Csillag röppen a hegyre,
gyertya lángja lobban,
dallal várják és örömmel
boldog otthonokban.
Legszebb álma mégis az, hogy
mindenki szívébe,
költözzék be szent karácsony
ünnepén a béke.
Az adventi ünnepkör feldolgozásánál az volt a legfontosabb célunk, hogy az egymásra figyelés, a szeretet hassa át valamennyi tevékenységünket.
Az ünnepi koszorúnkon hetente gyújtottuk meg a béke, a reménység, a hit és a szeretet lángjait. Meleg, varázslatos fényüknél beszélgettünk arról, hogy vajon mit jelenthetnek ezek a szavak. A gyerekek megfogalmazták azt, hogy reménykednek abban, hogy hamarosan vége lesz a világjárványnak, a betegek meggyógyulnak és egészséges lesz minden ember a Földön. Megható volt hallgatni gondolataikat.
A termünk ünnepi díszbe öltöztetésében a gyerekek aktívan részt vettek. Átrendeztük a csoportszobát, kandallót készítettünk, fokozottan ügyeltünk az esztétikus rendre.
Sokat barkácsoltunk. A barkácsolás, azontúl, hogy a finommotorikus koordinációt segítette, az ajándékozás örömét felkeltette. Fontosnak tartottuk, hogy a gyerekek megtapasztalják, hogy ajándékot nemcsak kapni, hanem adni is nagyszerű dolog. Természetes anyagokból, dióból, újrahasznosított papírból készültek a meglepetések. Az örömteli hangulatot tükrözte, hogy közben daloltunk, verseltünk.
https://www.youtube.com/watch?v=yaaDQG9tkUw
https://www.youtube.com/watch?v=bULGPs7kDSI
https://www.youtube.com/watch?v=XfRFbQ3CvYw
Tovább éltettük a Luca napi hagyományt. Elültettük a magvakat, gondoztuk őket, lelkesen figyelték a gyerekek, hogy vajon karácsonyig kinő- e a búza. A népi megfigyelés szerint, ugyanis ekkor gazdag termés, bőség várható.
Nem feledkeztünk meg arról sem, hogy a gyerekek játszanak a magvakkal, csipegették, válogatták, mint Hamupipőke azokat. Ez a taktilitást, a számfogalmat, a térpercepciót fejlesztette.
Az adventi gyertya fényénél került sor a mesehallgatásra. Ez most is az egyik legkedveltebb tevékenység volt a csoportunkban. Hogy melyek ezek a mesék?
https://www.youtube.com/watch?v=rEQvCNfqKHI
https://www.youtube.com/watch?v=19IiRMtkAmI
A meséből fel tudtuk idézni, hogy a karácsonyi asztal egyik illatos csemegéje a mézeskalács. A gyerekek eljátszották a mesét, bábokat készítettek a cselekményéhez, hogy újra és újra átélhessék az izgalmas jeleneteket.
Adventi kalendáriumban számoltuk, hogy mikor jön el az a nap, amikor meggyújthatjuk az utolsó gyertyát, a szeretet lángját.
Az angyalok szárnyait követve sok- sok érdekes élményben volt részünk. Azért, hogy a gyerekekkel megláttassuk, hogy nemcsak a tárgyakkal tudunk örömet szerezni, bábelőadással kedveskedtünk. A mese címe: Visszajött a répa.
Azért, hogy a karantén miatt otthonmaradók se maradjanak le a kis állatok izgalmas kalandjairól, szeretnénk figyelmükbe ajánlani az alábbi linket:
https://www.youtube.com/watch?v=SXIKcpui7dA
Az ünnep kedves mozzanata volt az ajándékozás. Amíg a gyerekek az előadást hallgatták, az angyalkák elhelyezték a csoportszobában a megérdemelt játékokat: társasjátékokat, mesekönyveket, ugróiskolás szőnyeget, rajztáblát, babaszobai kisasztalt.
A játékok kipróbálása, megcsodálása mellett az ízlésesen terített ünnepi asztalnál falatoztunk. Annyi részre vágtunk fel egy mosolygós almát, ahányan az asztalhoz ültünk, remélve, hogy a következő évben valamennyien egészségesen együtt lehessünk. Ezzel a kedves hagyománnyal szeretnénk kellemes ünnepeket kívánni valamennyi Vörösbegyes szülőnek és gyermeknek.
Mikulás a Vörösbegy csoportban
Mindannyian nagyon vártuk, hogy a Mikulással az idén is találkozhassunk.
Levelet írtunk Neki, s nap, mint nap készítettük a csoportszoba falait díszítő képeket a jó öreg Mikulásról. A járvány miatt otthon maradt gyerekekre is gondoltunk, ők online kapták a mese, vers, játékötleteket a témához kapcsolódva.
A napok gyorsan teltek, s mikor december 7.-én hallottuk a Mikulás csengőjének hangját villámgyorsan felöltöztek a gyerekek, hogy nyomába eredjenek.
Az udvaron értük utol a mikulást, hellyel kínáltuk, majd a dallal, verssel, mondókával köszöntöttük. Az ajándékozás kölcsönös volt, hiszen a gyerekek átadták rajzaikat, a mikulás pedig a csomagokat.
Ez az ünnep kicsit más volt, hiszen a szabadban találkoztunk a mikulással, ki maszkot viselt. Az ünnep fényét azonban semmi sem akadályozta meg!
Erről tanúskodik az élményeinkből összeállított videó és a fotók, amely az örömteli pillanatok felidézését segíti.
Márton napi hagyományőrzés
Élményekkel, játékos tevékenységekkel teli hetet zártunk.
A Márton napi népszokások közül megismertük, felelevenítettük
a népi időjós megfigyeléseket.
Sokat sétáltunk, játszottunk a szabadban, hogy a gyerekek
maguk is megtapasztalják a ködös Márton napi időjárást.
Összefüggéseket alkottunk az időjárás és az öltözködés
között, következtetéseket vonhattak le a gyerekek arról, hogy az állatok
kültakarójának milyen szerepe van a hideg, a meleg és az egyéb időjárási
tényezők elleni védekezésben. Ez a logikus gondolkodás fejlesztését is
segítette.
Kíváncsian várjuk, hogy vajon enyhe tél következik -e, mint
ahogy a nóta mondja: “.. ködös Márton után enyhe telet várhatsz, havas Márton
után farkast soká láthatsz!”
Élményszerző sétánk során kiválasztottuk csoportunk csodás
platánfáját, mely változásait minden évszakban meg fogjuk figyelni.
A gyerekek
kipróbálták a kukoricamorzsolás örömteli élményét.
Ez a kéz izomzatának erősítését, a finommotorikus mozgások
koordinálását, a kitartást, a szemfixációt, taktilitást játékosan fejlesztette.
Közben nem maradt el a kedves libás dalok énekelgetése.
Hogy melyek ezek? Egyél libám egyél már, Rétibe és Kapiba,
nagy fűbe jár a liba, Száz liba egy sorban.
Természetesen nemcsak kukoricamorzsolás közben énekeltük a
vidáman dalokat, hanem szinte egész nap. Még liba lábnyomokon haladva is,
melyek a csoportszoba padlóját színesítették. Vidám színű pöttyökre ugrándozva,
melyek szintén a talajra voltak rögzítve az Egy petty, libapetty terád jut a
huszonegy mondókát mondogattuk.
A mozgás és az ének, beszéd összekapcsolása rendkívüli
fejlesztő hatással bír, érdeklődést felkeltő, motiváló hatású.
Folyamatban van a
hangszerkészítés magvakkal, ami a termésekkel való zenélésen kívül óvodánk
pedagógiai programjának megfelelően a témánkhoz kapcsolódóan az újra hasznosítással
is megismertette a gyerekeket. Vidám táncukat a saját készítésű hangszerükkel
kísérhetik a gyerekek.
A mozgás szerves részét képezte a játékos láb izomzat
erősítés, a “ lúdtalp torna”. Kitti nénivel tornázva minden talpacska izomzata
erősödött.
A mese vers kezdeményezések a libás szimbólumokkal díszített
gyertya fényénél, meghitt hangulatban történtek.
Szutyajev: Micsoda madár ez? című meséjét hallgatva a
gyerekek egy vidám történet eseményein keresztül sok olyan tulajdonsággal
ismerkedhettek meg, melyek nemcsak az állatokat, az embereket is jellemzik.
Ehhez kapcsolódva gyűjtöttük az ellentétpárokat, majd a szinonímákat. A játékos
beszéd fejlesztésre, szókincs bővítésre remek alkalom kínálkozott. S hogy az
arc izmai, a mimikai izmok is erősödjenek tollakat fújtak a gyerekek.
A másik mese Tolsztoj A libák és a róka című meséje volt. A gyerekek
kívánságára pedig Mazsola történeteit folytattuk, a csutkababáról.
Az ábrázolás és kézimunka kezdeményezéseken a csoportszoba
dekorációit maguk készítették a gyerekek. A barkácsolt libákkal gyönyörűvé
varázsoltuk a csoportszobát. A vágás, hajtogatás, gyöngyfűzés az esztétikai érzéket,
a kitartást, a kéz és szem koordinált mozgását fejlesztették.
Minden gyermeket büszkeséggel töltött el a sok dicséret,
amit a csoportunkba látogatóktól kaptunk.
A matematikai tapasztalatok szerzése sok-sok játékos
tevékenységen keresztül valósult meg: A morzsolt kukoricákat számlálva „etethették
meg” a gyerekek a dobozból barkácsolt libákat. Természetesen egyszerre csak
annyi magot tehettek a liba begyébe, amennyit dobtak a dobókockával.
Ugrálópályát is készítettünk a számfogalom és térpercepció fejlesztésére.
A liba lábnyomot megfigyelve kellett ugrani abba az irányba, amerre a lábnyom
áll, s annyit tapsolni, amennyit a dobókocka mutat.
Az izgalmas játékokat követően örömmel lakmároztunk a Márton
napi finomságokból, a libazsíros és tepertős kenyérből, amit lilahagymával
ízesített Mariann néni.
Reméljük egész évben ily bőségesen terített asztalnál fogunk
falatozni, olyan vidám, örömteli hangulatban, amely egész hetünket jellemezte!
Készítették: Gondoláné Tóta Hajnalka és Hámori Kitti óvodapedagógusok
2020. november 20.
Márton napi sokadalom
Az előző évekhez hasonlóan, november 11-én, szeretnénk Márton napi mulatságot rendezni az óvodánkban.
A pandémiás helyzet miatt, az ünnepség zárt körű lesz, de rengeteg izgalmas programmal készülünk a gyermekek számára!
Hogy véletlenül se éhezzünk a következő évben, libazsíros kenyérrel kedveskedünk a gyerekeknek, amit az egészségünk védelme érdekében lilahagymával és meleg teával kínálunk.
Talán az időt is meg tudjuk jósolni, hiszen, ha “Márton napján a lúd jégen jár, akkor a karácsony vízben poroszkál”.
Megismerkedhetnek a gyerekek Szent Márton legendájával, kukoricát morzsolhatnak, kézműveskedhetnek, és a lábukat is megtornáztathatják, nehogy “lúdtalpasak” legyenek.
A megemlékezést a Márton- napi lámpás meggyújtásával zárjuk, körbejárjuk az óvoda udvarát, libás dalokat, mondókákat énekelve.
Szeretettel várunk minden kisóvodást!
Hajni és Kitti néni