Vörösbegy csoport

A 2020-2021-es nevelési évben nagycsoport

">.

„Farsang van, farsang van, járjad a táncot gyorsabban!

Fergeteges ez a bál, még a ház is muzsikál!”

 

A farsangi ünnepkör a tél búcsúztatásának, a tavasz köszöntésének az ideje, amely vízkereszttől, hamvasztó szerdáig terjedő időszakot öleli át.

Az óvodában rendkívül sok tartalmas program színesíti ezt az időszakot, amely méltán kedvelt a gyerekek körében.

Fogadják szeretettel beszámolónkat arról, hogy mi történt a vörösbegy csoportban január 6.-tól, vagyis Vízkereszttől február 12.-ig a jelmezes farsangi parádéig.

Bár a tél kevés havas élményt hozott számunkra, nem estünk kétségbe.

Ha nem esett a hó a teremben kialakított terepasztalon sóval, liszttel, rizzsel játszottunk, rajzoltak bele a gyermekek az ujjukkal, ecsettel, saját ötleteik alapján és az általunk felkínált formákat másolva.

A kockacukrot jégkockává „varázsoltuk”, építettünk belőle jégvárat és barlangot, hegyeket, utakat, eszkimó sátrakat. Ez nemcsak érdekes móka volt a gyerekek számára, hanem finommotorikus fejlesztésüket, alkotókedvüket, kitartásukat, kreativitásukat, társas kapcsolataikat is fejlesztette.

A számfogalom, a mennyiségi relációk, az irányok játékos gyakorlását

a jégvárak építése során gyakoroltuk.

Mikor váratlanul meglepett bennünket a tél és hópelyhek szállingóztak, gyorsan megragadtuk a várva várt pillanatokat és Vivaldi zenéjét hallgatva megörökítettük óvodánk havas fáit.

A gyermekek alkotásaikat grízzel   szórhatták meg, hogy még csodásabban jelenítsék meg a napfényben csillámló havat.

Az időjós népszokások közül beszélgettünk arról, hogy vajon előbújik- e a medve február 2.-án. A medvés játékok, dalok, találós kérdések, a medve életmódjáról szerzett ismeretek ismét kiegészültek a játékos fejlesztésekkel a terepasztalnál. Nagy öröm számunkra, hogy a gyerekek maguk is aktívan vettek részt a barkácsolásban, szívesen játszottak a természetes anyagokkal, kreativitásuk nem ismert határokat. A diókból, textíliákból, botokból, kockákból, dobozokból ügyesen alakították ki a medvék életterét. A játék most is biztosította a gyermekek fejlesztését. Számlálgatták a medve család tagjait, a bocsokat, a táplálékul szolgáló halakat, az építőelemeket. Számlálva terveztek, szerveztek, alkottak. Az együttműködő készség fontos volt a játék során, hiszen a társak ötleteit figyelembe véve bontakozhatott ki az önfeledt játék.

Az állatok védelme fontos célként jelent meg a gyermekek játékában, a vadőr, az erdész, a vadász munkájával való ismerkedéssel.

A medvék mozgásának utánzása vidám hangulatban zajlott nemcsak a tornateremben szervezett testnevelés foglalkozáson, hanem a csoportszobában kialakított mozgáspályákon is.

A mesék világa ahhoz a népszokáshoz kapcsolódott, hogy a lakodalmak, disznóvágások ideje farsangkor van. A kisgömböc, A kiskondás, A vajaspánkó című mesék feldolgozását bábozását, dramatizálását elmélyülten, örömmel hallgatták a gyerekek. Énekeltük a kis hurka, nagy hurka című dalt, s a magyar népzenére gyakran táncoltunk.  

A farsangi mulatság hetét a hagyományokhoz híven egy hétig tartottuk.

A hófehér hétfőn „előcsalogattuk” azokat az élőlényeket, tárgyakat, melyek neve a hó szóval kezdődik, a hóvirágot, a hóembert, hóbaglyot, hógolyót stb. A szándékos figyelem fejlesztésére, a szógyűjtésre, a szókincs bővítésére remek lehetőséget biztosít ez a játék.

A hófehér hétfő legjobb pillanata mégis a farsangi fánk készítése és a falatozása volt. Mariann néni megosztotta az ínycsiklandozó finomság receptjét a gyerekekkel. Felelevenítettük a sütő- főző mondókákat, amit kiegészítettünk a Fánk- fánk sül a fánk kezdetű mondókával.

A kalapos, koronás kedden a királyok, királynők birodalmába „utaztunk” a képzeletünk segítségével.

Tervrajz készítést követően a gyerekek palotát, várat építettek, majd elbáboztuk  a Kiskondás című magyar népmesét.

A szemüveges szerda a barkácsolás jegyében telt. A csodás farsangi szemüvegek olyan kiegészítő eszközök felhasználásával készültek, mint a színes madártollak, csillámok.

A ragasztó, olló használatának gyakorlására is sor került.

A csíkos csütörtökön kalózok birodalmává vált a csoportszoba.

Az asztalokat „felfordítottuk” ezek lettek a hajók, melyen hajózva bejártuk a tengereket, óceánokat.

A parádés péntek fergeteges táncokkal, vetélkedőkkel zárta a tél búcsúztatását.

A sok kedves élményt fotókon is megörökítettük, fogadják szeretettel:

Hajni néni, Kitti néni

 

2021. Budapest február 15.

Adventi ünnepkör

Fésűs Éva: Álmodik a fenyőfácska

Álmodik a fenyőfácska

odakinn az erdőn.

Ragyogó lesz a ruhája,

ha az ünnep eljön.

Csillag röppen a hegyre,

gyertya lángja lobban,

dallal várják és örömmel

boldog otthonokban.

Legszebb álma mégis az, hogy

mindenki szívébe,

költözzék be szent karácsony

ünnepén a béke.

Az adventi ünnepkör feldolgozásánál az volt a legfontosabb célunk, hogy az egymásra figyelés, a szeretet hassa át valamennyi tevékenységünket. 

Az ünnepi koszorúnkon hetente gyújtottuk meg a béke, a reménység, a hit és a szeretet lángjait. Meleg, varázslatos fényüknél beszélgettünk arról, hogy vajon mit jelenthetnek ezek a szavak. A gyerekek megfogalmazták azt, hogy reménykednek abban, hogy hamarosan vége lesz a világjárványnak, a betegek meggyógyulnak és egészséges lesz minden ember a Földön. Megható volt hallgatni gondolataikat. 

A termünk ünnepi díszbe öltöztetésében a gyerekek aktívan részt vettek.  Átrendeztük a csoportszobát, kandallót készítettünk, fokozottan ügyeltünk az esztétikus rendre. 

Sokat barkácsoltunk. A barkácsolás, azontúl, hogy a finommotorikus koordinációt segítette, az ajándékozás örömét felkeltette. Fontosnak tartottuk, hogy a gyerekek megtapasztalják, hogy ajándékot nemcsak kapni, hanem adni is nagyszerű dolog. Természetes anyagokból, dióból, újrahasznosított papírból készültek a meglepetések. Az örömteli hangulatot tükrözte, hogy közben daloltunk, verseltünk. 

https://www.youtube.com/watch?v=yaaDQG9tkUw

https://www.youtube.com/watch?v=bULGPs7kDSI 

https://www.youtube.com/watch?v=XfRFbQ3CvYw 

Tovább éltettük a Luca napi hagyományt. Elültettük a magvakat, gondoztuk őket, lelkesen figyelték a gyerekek, hogy vajon karácsonyig kinő- e a búza. A népi megfigyelés szerint, ugyanis ekkor gazdag termés, bőség várható.

Nem feledkeztünk meg arról sem, hogy a gyerekek játszanak a magvakkal, csipegették, válogatták, mint Hamupipőke azokat. Ez a taktilitást, a számfogalmat, a térpercepciót fejlesztette. 

Az adventi gyertya fényénél került sor a mesehallgatásra. Ez most is az egyik legkedveltebb tevékenység volt a csoportunkban. Hogy melyek ezek a mesék? 

https://www.youtube.com/watch?v=rEQvCNfqKHI 

https://www.youtube.com/watch?v=19IiRMtkAmI 

A meséből fel tudtuk idézni, hogy a karácsonyi asztal egyik illatos csemegéje a mézeskalács. A gyerekek eljátszották a mesét, bábokat készítettek a cselekményéhez, hogy újra és újra átélhessék az izgalmas jeleneteket. 

Adventi kalendáriumban számoltuk, hogy mikor jön el az a nap, amikor meggyújthatjuk az utolsó gyertyát, a szeretet lángját.

Az angyalok szárnyait követve sok- sok érdekes élményben volt részünk. Azért, hogy a gyerekekkel megláttassuk, hogy nemcsak a tárgyakkal tudunk örömet szerezni, bábelőadással kedveskedtünk. A mese címe: Visszajött a répa.

Azért, hogy a karantén miatt otthonmaradók se maradjanak le a kis állatok izgalmas kalandjairól, szeretnénk figyelmükbe ajánlani az alábbi linket:

https://www.youtube.com/watch?v=SXIKcpui7dA

Az ünnep kedves mozzanata volt az ajándékozás. Amíg a gyerekek az előadást hallgatták, az angyalkák elhelyezték a csoportszobában a megérdemelt játékokat: társasjátékokat, mesekönyveket, ugróiskolás szőnyeget, rajztáblát, babaszobai kisasztalt. 

A játékok kipróbálása, megcsodálása mellett az ízlésesen terített ünnepi asztalnál falatoztunk. Annyi részre vágtunk fel egy mosolygós almát, ahányan az asztalhoz ültünk, remélve, hogy a következő évben valamennyien egészségesen együtt lehessünk. Ezzel a kedves hagyománnyal szeretnénk kellemes ünnepeket kívánni valamennyi Vörösbegyes szülőnek és gyermeknek. 

                                                                Mikulás a Vörösbegy csoportban

Mindannyian nagyon vártuk, hogy a Mikulással az idén is találkozhassunk.

Levelet írtunk Neki, s nap, mint nap készítettük a csoportszoba falait díszítő képeket a jó öreg Mikulásról. A járvány miatt otthon maradt gyerekekre is gondoltunk, ők online kapták a mese, vers, játékötleteket a témához kapcsolódva.

A napok gyorsan teltek, s mikor december 7.-én hallottuk a Mikulás csengőjének hangját villámgyorsan felöltöztek a gyerekek, hogy nyomába eredjenek.

 Az udvaron értük utol a mikulást, hellyel kínáltuk, majd a dallal, verssel, mondókával köszöntöttük.  Az ajándékozás kölcsönös volt, hiszen a gyerekek átadták rajzaikat, a mikulás pedig a csomagokat.

Ez az ünnep kicsit más volt, hiszen a szabadban találkoztunk a mikulással, ki maszkot viselt. Az ünnep fényét azonban semmi sem akadályozta meg! 

Erről tanúskodik az élményeinkből összeállított videó és a fotók, amely az örömteli pillanatok felidézését segíti.

                                    

                  Márton napi hagyományőrzés

Élményekkel, játékos tevékenységekkel teli hetet zártunk.

A Márton napi népszokások közül megismertük, felelevenítettük a népi időjós megfigyeléseket.

Sokat sétáltunk, játszottunk a szabadban, hogy a gyerekek maguk is megtapasztalják a ködös Márton napi időjárást.

Összefüggéseket alkottunk az időjárás és az öltözködés között, következtetéseket vonhattak le a gyerekek arról, hogy az állatok kültakarójának milyen szerepe van a hideg, a meleg és az egyéb időjárási tényezők elleni védekezésben. Ez a logikus gondolkodás fejlesztését is segítette.

Kíváncsian várjuk, hogy vajon enyhe tél következik -e, mint ahogy a nóta mondja: “.. ködös Márton után enyhe telet várhatsz, havas Márton után farkast soká láthatsz!”

Élményszerző sétánk során kiválasztottuk csoportunk csodás platánfáját, mely változásait minden évszakban meg fogjuk figyelni.

 A gyerekek kipróbálták a kukoricamorzsolás örömteli élményét.

Ez a kéz izomzatának erősítését, a finommotorikus mozgások koordinálását, a kitartást, a szemfixációt, taktilitást játékosan fejlesztette.

Közben nem maradt el a kedves libás dalok énekelgetése.

Hogy melyek ezek? Egyél libám egyél már, Rétibe és Kapiba, nagy fűbe jár a liba, Száz liba egy sorban.

Természetesen nemcsak kukoricamorzsolás közben énekeltük a vidáman dalokat, hanem szinte egész nap. Még liba lábnyomokon haladva is, melyek a csoportszoba padlóját színesítették. Vidám színű pöttyökre ugrándozva, melyek szintén a talajra voltak rögzítve az Egy petty, libapetty terád jut a huszonegy mondókát mondogattuk.

A mozgás és az ének, beszéd összekapcsolása rendkívüli fejlesztő hatással bír, érdeklődést felkeltő, motiváló hatású.

Folyamatban van   a hangszerkészítés magvakkal, ami a termésekkel való zenélésen kívül óvodánk pedagógiai programjának megfelelően a témánkhoz kapcsolódóan az újra hasznosítással is megismertette a gyerekeket. Vidám táncukat a saját készítésű hangszerükkel kísérhetik a gyerekek.

A mozgás szerves részét képezte a játékos láb izomzat erősítés, a “ lúdtalp torna”. Kitti nénivel tornázva minden talpacska izomzata erősödött.

A mese vers kezdeményezések a libás szimbólumokkal díszített gyertya fényénél, meghitt hangulatban történtek.

Szutyajev: Micsoda madár ez? című meséjét hallgatva a gyerekek egy vidám történet eseményein keresztül sok olyan tulajdonsággal ismerkedhettek meg, melyek nemcsak az állatokat, az embereket is jellemzik. Ehhez kapcsolódva gyűjtöttük az ellentétpárokat, majd a szinonímákat. A játékos beszéd fejlesztésre, szókincs bővítésre remek alkalom kínálkozott. S hogy az arc izmai, a mimikai izmok is erősödjenek tollakat fújtak a gyerekek.

A másik mese Tolsztoj A libák és a róka című meséje volt. A gyerekek kívánságára pedig Mazsola történeteit folytattuk, a csutkababáról.

Az ábrázolás és kézimunka kezdeményezéseken a csoportszoba dekorációit maguk készítették a gyerekek. A barkácsolt libákkal gyönyörűvé varázsoltuk a csoportszobát. A vágás, hajtogatás, gyöngyfűzés az esztétikai érzéket, a kitartást, a kéz és szem koordinált mozgását fejlesztették.

Minden gyermeket büszkeséggel töltött el a sok dicséret, amit a csoportunkba látogatóktól kaptunk.

A matematikai tapasztalatok szerzése sok-sok játékos tevékenységen keresztül valósult meg: A morzsolt kukoricákat számlálva „etethették meg” a gyerekek a dobozból barkácsolt libákat. Természetesen egyszerre csak annyi magot tehettek a liba begyébe, amennyit dobtak a dobókockával.

Ugrálópályát is készítettünk a számfogalom és térpercepció fejlesztésére. A liba lábnyomot megfigyelve kellett ugrani abba az irányba, amerre a lábnyom áll, s annyit tapsolni, amennyit a dobókocka mutat.

Az izgalmas játékokat követően örömmel lakmároztunk a Márton napi finomságokból, a libazsíros és tepertős kenyérből, amit lilahagymával ízesített Mariann néni.

Reméljük egész évben ily bőségesen terített asztalnál fogunk falatozni, olyan vidám, örömteli hangulatban, amely egész hetünket jellemezte!

Készítették: Gondoláné Tóta Hajnalka és Hámori Kitti          óvodapedagógusok

2020. november 20.

 

 

Márton napi sokadalom

Az előző évekhez hasonlóan, november 11-én, szeretnénk Márton napi mulatságot rendezni az óvodánkban. 

A pandémiás helyzet miatt, az ünnepség zárt körű lesz, de rengeteg izgalmas programmal készülünk a gyermekek számára! 

Hogy véletlenül se éhezzünk a következő évben, libazsíros kenyérrel kedveskedünk a gyerekeknek, amit az egészségünk védelme érdekében lilahagymával és meleg teával kínálunk. 

Talán az időt is meg tudjuk jósolni, hiszen, ha “Márton napján a lúd jégen jár, akkor a karácsony vízben poroszkál”.

Megismerkedhetnek a gyerekek Szent Márton legendájával, kukoricát morzsolhatnak, kézműveskedhetnek, és a lábukat is megtornáztathatják, nehogy “lúdtalpasak” legyenek.

A megemlékezést a Márton- napi lámpás meggyújtásával zárjuk, körbejárjuk az óvoda udvarát, libás dalokat, mondókákat énekelve.

Szeretettel várunk minden kisóvodást!

Hajni és Kitti néni